varázslat, először, gondolat, félek, máz, érintés. 



…kis búvópatak…

…megszűnik…

…eltűnik…

…előtör…



…szeress még!... 

…igazán először!... 

…csendes szép varázslat…

…arcod gondolat…



…érints meg ha félek…

…add az álmodat!... 

.,..lehullt most minden máz…

…páncél, vagy szerep…

…meztelen a szívem…

…csak a tied…



…tenyeredben tartod…

…vigyázz rá…

…nagyon fél…

…őrizd meg!... 



…álmodj még!… 

…álmodlak…

…őrizlek!... 



https://youtu.be/W4S20nzdojU 





titok, különleges, elmondanám, csend, hiányzol, értem



sóhajtás az égbolt. titkát meg nem értem
rejtjelekbe rezdül súlyos földi létem. 
különös hangon szól, és a szívbe tér, 
itt kering a létben, ha a vágy zenél, 
s elbűvölt szavakat hord a szél, 
álom az álommal éjjel összeér. 

a légbe sajdul, és ott rezeg, 
küld nekem sok ezer rejtjelet, 
mit lángra lobbant a képzelet, 
nyakamba csókolja a végzetet. 

…s akkor elmondanám…

de nem mondhatom, 
hogy hiányzol, 
te vagy minden gondolatom, 
a csendek valósága hűs hajnalon, 
a felvirágzó pára tört ablakon…

…egyszer majd talán elmondhatom….

…s ha elfogynak egyszer a nagy szavak, 
elcsitult csodákban alszanak, 
a dallamban dal leszel, ha álmodom…

…azt hiszem egyszer majd elmondhatom…




https://youtu.be/_PKTU1goGxI










édes, múlik, árnyék, suhanás, asszony, göncöl-szekér


ezer fénytől ragyogott a göncöl-szekér, 
ezüst lángját szórta karcsú holdkaréj, 

…hiszem és elhittem, a titkom ma elér…

hozzád száll az érzés, halk suhanás, 
lelkemtől lelkedig……simogatás…

…s a szemedre csókol elvarázsolt álmot, 

borzongató árnyat, mi szerelemtől áldott. 

bűvös ihletet hoz, szédült pillanat, 
s lelkedbe rajzolja szerelmes vágyamat. 

forró csókot vetít, asszonyölelést, 
gyengéd érintést is, soha feledést. 

földi érzést ígér, csak…szívdobbanást…

…el nem múló vágyat…s a nagy zuhanást…

borzongató hitet, ha hajnal pirul, 
amikor az érzés a szívbe simul, 

…amikor a vágy is egy percre csitul…


https://youtu.be/ZBM2NIQ62WU 




 






igen


varázslat, először, gondolat, félek, máz, érintés. 



…kis búvópatak…

…megszűnik…

…eltűnik…

…előtör…



…szeress még!... 

…igazán először!... 

…csendes szép varázslat…

…arcod gondolat…



…érints meg ha félek…

…add az álmodat!... 

.,..lehullt most minden máz…

…páncél, vagy szerep…

…meztelen a szívem…

…csak a tied…



…tenyeredben tartod…

…vigyázz rá…

…nagyon fél…

…őrizd meg!... 



…álmodj még!… 

…álmodlak…

…őrizlek!... 



https://youtu.be/W4S20nzdojU



fridzsider, szimering, kompatibilis, reluxa, karalábéfőzelék, lótetű. 


sötétben írok most, jó vers lesz? ki tudja, 
teljesen le van húzva a reluxa. 
rájöttem nem vagy te eléggé dilis, 
nem vagy velem édes kompatibilis:) 
idegesítesz, mint egy lótetű, 
ne bonyolítsuk, az élet egyszerű. 
nem leszel többé már az én szimeringem, 
akkor is feledlek, ha rámegy gatyám, ingem. 
a volt férjemet hidd el, gyorsan kihevertem, 
karalábéfőzelék meg ott a fridzsiderben :) 


Szavak: magam, szív, hófehér, koszorú, félénk, furcsa


magam maradtam. 
a szív hófehér, 
neked talán érték, 
mennyit is ér? 
félénk lánggal izzom, 
fénykoszorú, 
csak egy furcsa álom, 
ne légy szomorú:) 

Szavak: télvég, jelzi, égbolt, világos, fázik, dér


nem sejted mit érzek, 
túlságosan rég volt, 
ezer csillagképtől 
fénylett fel az égbolt. 

hűs volt a nyár akkor, 

és az érzés fázott, 
didergett a szívem, 
s közben vérben ázott. 

…nem tudhattál semmit…

s mindent dér lepett, 
csak elfáradt télvég
jelez ünnepet, 
amikor még minden.. 

…újra szép lehet…

lesz még világos, 
édes napsugár, 
amikor az álmom 
végre megtalál. 




szavak: nárcisz, szempár, tükör, ragyogó, kedves, simogat


tavaszt hord a szellő, nárcisz illatát, 
felragyogó érzés egyszer szép szavát, 
a tegnapi álmok zúgó dallamát, 
ami körbelengte azt az éjszakát. 

voltam kinek hittél, ha vágy tündököl, 
szemeid tüzében csillant hű tükör, 
ahol egyszer láttam szebbik önmagam, 
egy szempárban érték, talán színarany. 

…s felidéz a dal még, édes pillanat…

megérzem és látom kedves arcodat, 
a fülembe suttogsz most semmi titkokat, 
és átölel az érzés, talmi gondolat, 
mégis megmelegít és szíven simogat :) 


szavak:hív, lenge, méz, hideg, fél, reszket. 


reszket a szív még, szélben rezzen, lenge, 
most erősnek látszik, közben nagyon gyenge. 

hívja könnyű álom, mi a múltba néz, 
borzongatja csókod, mely’ édes, mint a méz, 

…mert szeretni egyszerű, és szeretni nehéz…

magány simogatja, egy jéghideg kéz, 
ezer gondolatot, vágyat felidéz. 
didereg az érzés, holnapoktól fél, 
amikor majd múlik, és tenélküled él. 



szavak: ölelés, gyengéd, iker, csillagvirág, délidő, harang


lelkekben kinyíló szép csillagvirág, 
szívedben, szívemben izzó ikerláng. 

csak egy villanás volt,édes pillanat, 
mikor megérintett hívó halk szavad. 

elgondolt ölelés. 
megperzsel, de gyengéd
vágyódtam a csókod, 
de vágyam is csak emlék. 

a nap magasan jár már, fut a délidő, 
harangszótól rettent álom, eltűnő. 



édes, ölel, fény, láng, hiányzol, lélek


hallod most te is az igézet csendet? 
szeretsz, és szeretlek, átölel a lelked. 
ne mondj semmit édes, ne írj nekem verset, 
megérezni téged, csak ennyire tellett. 
ne félj, szeretlek! csak álmodlak téged, 
és amikor vágysz rám, engem is eléget. 
nézd ott a kályhában, hogy lüktet a láng! 
amikor elhamvad, gondol-e ránk? 
lesz még lobbanása az izzó parázsnak, 
lesz-e még tűz, a szép varázslat? 
lángodban meghalnék újra kicsit én, 
látod? pislákol még egy kicsi fény. 

…hiányzol nekem nagyon kicsikém…:)



szavak: suhant, kánikula, füstösök, tréfás, szaladt,lombok


suhan az emlék, s szalad, szalad, 
megriadt árnyék a lombok alatt. 

felizzó nyár, kánikula, 
megérint újra a hangulata. 

tréfát űz giccses képzelet, 
de ellobbant láng ad csak füstjelet, 

…s írja az égre, hogy már nem szeret…




szavak : dob, kő, könny, tükör, gyermek, seb, 


szeretlek:) 

szeretlek téged, mint ártatlan gyermek, 
szeretlek mert az Isten a szívembe rejtett. 

sorsod a sorsom is, és vérem a véred, 
eldobott kövektől, vágytól sebzett lélek, 

…a néma könnyeken túl…

…vagyok tükörképed…

csak nekem rendeltek, a jobbik felemnek, 

szeretlek kedves…

azért, mert szeretlek:) 



Szavak: tűz, küzdelem, engem, vad, èbred, karom. 

álomba ébred csók-ízű hajnal, 
gyöngyeit szórja mind szerteszét. 

emléked ébred, vad tűzben éget, 
küzdelem csendje, nem enged el. 

ezer karmával ránt le a múltba, 
bánatod érzem, ne kezdjük újra, 
felejts el engem, jobb így neked. 

felvérző lelkek megsebzett násza, 
halkul a dalban, szép háború. 




szavak: gyémánt hideg, buborék, acélváz, kopár, ordas, izzó, várlak


létem csak acélváz, 
hűs, gyémánt hideg, 
néha meg-megcsillan, 
de már nincs kinek. 

kopár szirten rebbent, 
hangulat, 
buborékként elszáll, 
és itt marad. 

ordas szelek tépték, 
az égbe repül, 
ha eléred, nincs már, 
mert elmenekül. 

...izzó magot szór szét, 
szikráját a vágynak.... 

várlak. 






pihen, perc, vergődik, sötétség, kelme, szór. 



álmokból szőtt kelme, éjszakai ég, 
ezer titkot szór ma, fátyol a sötét. 

csillag csillan percben, vergődik a fény, 
sötétségből megírt régi költemény. 

elpihen a szívben, egy árnyat keres, 
és reszketve kérlel téged hogy szeress! 




Lusta, nyújtózik, csöndben, elhaló, moccan, ébredezik


egy ütés a szívbe, fájdalmas igézet, 
fellobbanó tűzvész mi mindent eléget. 
vágy-üstökös rohant, a lelkekbe tépett, 

… s az elhaló csöndben ébred az ítélet…

…és szerelem moccan, nyújtózva a nyárba, 
lustán ömlő napfény már elfáradt árnya, 
és szűkölve megbújik örök csendbe zárva. 




Szavak: kristály, rajz, tűz, botrány, kátrány, felhő


tüzet rajzolt reggel, 
pedig fagyott kristály, 
káprázat, jégvirág, 
elolvadt,és nincs már. 

csak hamu és kátrány. 
és már nem hófehér, 
valósággá olvadt, 
és ma utolér. 

régen tiszta érzés
botrányba fúlt, 
felhő óvja sírva, 
csendedbe hullt. 




szavak: bizsergés, taszigál, nyomor, életkép, tavasz, jégvirág




langyos esti szélben bizsereg a nyár, 
előtör az érzés, és hozzád taszigál. 
a szívemben tél van, most nyílt jégvirág, 
de gondolatodból rajzol új csodát. 
nyomor a magányom, furcsa életkép, 
ha látlak elhiszem, a lélek szép. 
tavaszt őriz védőn, tűnő varázst, 
és végzetes lángot, fellobbanást. 



pokolkapu, izzás, lehelet, szellő, árnyalat, ívek. 



izzanak még egyszer felfénylő ívek, 
szívek hamvadnak, a csend jön el. 

pokol kapujában hunyó parázsban, 
rebbent varázslat már nem követel. 

rőt szín árnyalat robban az éjbe, 
derengő hajnal, már nem ég. 

hűs szellő szórja, leheli ábránd, 
hervadt virágon olvad a csend. 



nyaláb,gipszkutya,szeszély, követel,ölelget, remény



(na ez most így sikerült:))) 


eddig is telve volt az életem veszéllyel, 
egy gipszkutya ölelget nem múló szeszéllyel. 
meghódítottam, és reményt követel, 
de csak este hatra, mert akkor jöhet el, 
rózsát is hozott, jó hatalmas nyaláb, 
az első randevúra már nem jött el a galád:)) 




csendül, jég, illan, hull, sajog, helyette. 


álom csendül vágyak titkos dallamán, 
szívedtől szívemig nyújtott rózsaszál, 
gondolj rám, az érzés biztos megtalál. 

ablakomon pára, már illan a múlt, 
könnytelen könnyekbe zokogva fúlt, 
csended a csendembe sajogva hullt. 

reggel szürke köd szállt, borúsan lebegve, 
nem voltál, s nem leszel, csak magányom helyette. 
a semmit markolom kezedet keresve. 

tegnap fagyos köd volt, reggel jégvirág, 
ihlette az álom, rajzolt új csodát. 




Szavak: hall, làt, fojt, màs, marad, èrzès


az érzés megmaradt, 
kis búvópatak, 
megfojt az emléked, 
feltörnek szavak. 

meghallom a szíved 
sötét éji csendben, 
szívemben emléked 
ma még rezdületlen. 

csak te vagy nekem, 
nincsen senki más, 
a tied most minden 
szívdobbanás. 

hallom a hangodat, 
szemem téged lát még, 

s ha néhanap fájón 
felidéz az árnyék, 
rád gondolok akkor, 
még ne menj el, várj még! 
…ha tudnám, hogy szeretsz még, én örökké várnék…



hangulat, érzés, elenged, felhő, jégvirág, talmi. 


ablakomon pára, 
fagyott jégvirág, 
talmi érzés csúfolt
múlt a vágy. 

fagyott idő volt a szerelem, 
felhők szárnyán jött, 
most elengedem. 
hangulat szállt fájón 
a domboldalon, 
álmunkat mától 
csak én álmodom. 



zord, feslett, igaz, nyár, elvisel, láng. 


hozzád varrt a sorsom 
sok ezernyi szállal, 
de elfeslett már régen 
a tovatűnő nyárral. 

zord magány jön csendben, 
hiszem hogy elvisel, 
tudjuk mindketten rég, 
hogy most már menni kell. 

bújik a vágy hozzám, 
lágyan átölel, 
a fülembe suttogja, 
hogy többet nem jön el. 

gyertyaláng ég sírva, 
a könnye viasz, 
miért fáj annyira most, 
ha nem volt igaz? 



Lombok, szikrázó, bágyadt, elnyúló, délután, napsütés


hideg csillanás már,búcsúcsókja nyárnak, 
bágyadt elnyújtózás, hosszabbak az árnyak. 
van napsütés még, szikrázik délután, 
és vágyódom én is egy kortynyi fény után. 
álom táncol fázón napsütés dallamán, 
öleli az emlék, hogy nyár volt hajdanán. 



Halk, kristály, tűnődik, leheletnyi, nesz, éj


csak halk nesz az éjben, 
leheletnyi kristály, 
szirmot bontott pára, 
a szerelem itt jár. 
tűnődik „régenvolt” szép szavakon, 
tűnődik megfakult gondolaton, 
és messzire rebben fény-szárnyakon. 



fátyol, leng, csók, vár, borús, szó. 


emléked fátyla, még körbeleng, 
borús reggeleken úgy cseng a csend! 
feledtél, csókodat csak elképzelem, 
hiányzol, te voltál a lélegzetem. 
hol van édes arcod, 
és hol van már a szó? 
csak szép álom voltál, 
elhalkuló, 
de magányos éjjelen hoznak borús árnyak. 
várlak. 




Gyöngy, úszik, felhő, sugárzó, ködös, hajnal


az égen felhő úszik, 
ködös már a hajnal, 
és sugárzó fények
törnek ezer jajjal. 
szerteszét gurulnak 
múlt édes gyöngyei, 
s lassan földre hullnak 
a tegnap könnyei. 



Sűrű, láng, hajnal, távol, fest, opál


láng-ízű hajnal a szívembe mar, 
opálos ködben halkul a dal, 
távol a valóság, csendül a fény, 
álmoknak édes fekvőhelyén. 
vágyak sűrűjében fest eltűnő képet, 
megrezzenő árnyat, azt hiszem hogy téged:) 



Csillag, kék, kopár, csönd, lopva, oson. 


magányos éjjelen csillag oson, 
átölel a fénye, s én álmodom. 
ébred régi érzés kék párákba kopva, 
kopár hajnaloktól egy kis csendet lopva, 
érintesz, érintlek, álom-ölelés, 
oly’ messzire mentél, fáj a feledés. 



szavak: fátyol, kurta, fonnyad, hűtlen, burok


csak elfonnyadt álom. az árnyéka is kurta, 
valamikor szép volt, és létemet dúlta. 
hittem könnyű fátyol, veled szép burok. 
és nélküled élni többé nem tudok. 
de illúziók égnek könyörtelen tűzben, 
lassan elhamvadtak, mert az álom hűtlen. 





Szavak: elmùlik, kìnoz, szeretlek, semmi, ver, vàgy

álomba hívnak még tegnapi vágyak, 
szeretve kínoznak felejtett árnyak. 
elmúlik az érzés, megmarad a semmi, 
a holnapi közöny, egyedül csak ennyi. 
múlt dallamára néha ver a szív, 
és szerelem nélkül élni megtanít. 



Ténfereg, ereszkedik, teljesül, hajnali, óra, szendereg


ténfereg az érzés, nem teljesül, 
egy hajnali órán megsemmisül. 
álomtalan álom, a szív szendereg, 
köd ereszkedik, jön a hideg. 



Rongy. Céda.Üdv.Piszok.Hófehér. 


csak ronggyá vert álmok, 
és ábránd amely céda, 
reménység hófehér, 
de üdvöt is ad néha. 

egyszer piszkos vágyat, 
vad gondolatot, 
máskor talmi érzést, 
és csendet adott. 



éjfél zongora lila villámlik édes angyalhaj



lila füstben fényes gondolat száll, 
megcsillanó ezüst angyalhajszál, 
minden szavad, amit adtál. 
bús dal sajdul a vén zongorán, 
s visszahoz az éjfél a tél dallamán. 
villámlik édes emlékezet, 
amikor velem vagy, s fogom kezed. 



Égető ,felkavar , megsemmisülés, fénylobbanás , elmúlik



egyetlen pillanat. csak fénylobbanás, 
a múltat pusztító atomrobbanás. 
megsemmisülés, mi karodban édes, 
elmúlik, elhiszem, hogy minden most szép lesz. 
felkavarsz, égető erdőtüzek, 
szeretlek, egyedül benned hiszek. 



közel, szabad,vigyáz,talál, sugár, érkezik. 



közel vagy nagyon, 
a szív megtalál, 
hajnalba derengő napsugár
a gondolat, 
a képzelet száll, szabad, 
vigyázza, 
őrzi arcodat. 
álmaidban létezem, 
érzed egyszer érkezem, 
leszel mondd a végzetem?:) 




Szavak: holnap, csecsebecse, csomagol, ünnep, sütemény, lèp


ünnep nélküled, 
a szív zakatol, 
vágyat és álmot 
dísz- csomagol. 
sütemény illata 
téged felidéz, 
amikor a lélek 
még a múltba néz. 
és gyűlnek sorjában 
kis csecsebecsék, 
bárcsak velem lennél, 
az lenne szép! 
láthatnám a szemed, 
kék mint az ég, 

…de múlik a tegnap, 
a holnapba lép…




Szavak: morzsa, korcsolya, csikland, morcos, lehetetlen, ehetetlen. 


na megfőztem végre! nem volt lehetetlen, 
eltart majd sokáig, mert ez ehetetlen. 

csak az lesz megint Karácsonykor morcos, 
ki nem evett otthon, így jár aki torkos. 

ínycsiklandó morzsa, van egy egész tepsi, 
ha eléd teszem majd, fogsz egy nagyot lesni:) 

…egészen biztos hogy nem fogsz belém esni…

sörkorcsolyának lehet ezt tálalom, 
nem tudok főzni, szerintem vállalom:) 



szavak:hangtalan, lélegzet, durva,varázslat, kegyetlen, ölel. 


egyszer nekem voltál, csak varázslat volt, durva, 
rendelt sorsom előtt fájón térdre hullva. 

hangtalan lélegzet, szívdobbanás, 
ígért a szemed, s nem volt vallomás, 

…de nem szeretett így még soha senki más…

magadhoz öleltél, ítélet, kegyetlen, 
ennyire azt hiszem még én sem szerettem. 




fogaskerék, kezdet, dal, minden, hurrikán, ítélet


szép kezdet a dal. vallomás. 
egy pillanat volt csak. szívdobbanás. 

csended az én csendem. minden szavad, 
álmomba kúszik, és megmarad. 

alkatrészem vagy, mint fogaskerék, 
álmod az álmomnak fogja kezét. 

…sosem volt, mégis gyönyörű szép….

láng lobban felizzón, halálos ítélet, 
s mint hurrikán hirtelen, lecsap rám a végzet. 

 

 

Oldal: kötött szavas1
Szentkereszti Andrea honlapja - © 2008 - 2024 - szentkeresztiandrea.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat